A Fehér-Körös a Bihar-hegység nyugati oldaláról ered 980 m tengerszint fölötti magasságból, a Certezu csúcs (1184 m) alól. Innen Borosjenőig egy 150 km-es szakaszon a folyó esése 187 m. Számos vízszabályozási munkálatot végeztek Kriscsór helységtől kezdődően, és jelenleg Mihelegynél gátat emelnek. Halmágycsúcs és Honctő községek között piroclaszt kőzetekben a Fehér-Körös mély, festői szorost vágott, amely helyenként kiszélesedik. A Honctői-medencében a folyó lejtője kilométerenként egy métert esik, gyakran felhalmozva hordalékát. A medencéből kijutva az eruptív kőzetekben a meder újra mélyül, majd a Zaránd tektonikus medencébe jut, ahol a folyómeder újra kiszélesedik. A folyó lejtője Köröskisjenőig kilométerenként 0,7 métert, és e település alatt a síksági szakaszon kilométerenként 0,3 métert esik.A montán övezetben a Fehér-Körös völgyét természetes állapotú elsődleges vegetáció jellemzi. A fás növényzet dominál, főleg a gyertyános-bükkösok, a magasabb fekvő helyeken ezek mellett tiszta bükkösök is előfordulnak.A domb-övezetben a kocsánytalan-tölgyesek és csertölgyesek, valamint a pusztai csenkesz, vékony csenkesz és fenyérfű alkotta társulások (Agrostio-­Festucetum rupicolae, Festucetum valesiaceae és Bothriochloetum ischaemi) a jellemzőek. Az alföldi övezetekben a folyót mezőgazdasági területek övezik, a berkek nagyrészét kivágták, ritkán jelennek meg kis kiterjedésű puhafa ligetek (Salicetum albae-frabilis). Itt az emberi behatások igen megváltoztatták a táj arculatát, az elsődleges növényzet helyét egy másodlagos vette át, melyet főleg agrocönózisok és ruderális növénytársulások alkotnak.

részlet: Sárkány-Kiss Endre, Sîrbu Ioan, Kalivoda Béla (1999): A Körös-medence folyóvölgyeinek természeti állapota / Starea naturală a văilor din Bazinul Crişurilor. – Tisza Klub és Pro Europa Liga, Szolnok – Marosvásárhely[pdf]